Történelem és jelenkor

Ókorban és középkorban a viták megoldására voltak a közvetítési és a választott bírósági eszközök érvényesítve, mire egyes bölcsészeti alkotások utalnak.

A korai Kína korából megmaradtak Konfucius iratai, tartalmazók oly konfliktus helyzetek megoldása utasításokat, melyek ebből az üzenetből csaknem változatlan formában. A Kínai bírósági rendszerben mai napig fő alkotórészként használtatott.

Az ókori Görögök is előnyben részesítették a választott bíróságot a bírósági megoldás előtt, amelyik vélhető a közvetítés élőfokának, amint a per megoldás módszerének. Az évszázadok fordulatán be volt a választott bíróság vezetve formaként, a per felek kötelessége a bírósági per megoldása előtt. A választott bíró hivatala el volt rendelve hivatali hatalomból és ennek elutasítása csak a becsület vesztése következményével volt lehetséges.

Egyének gyakorlók ezt a hivatást teli tiszteletet, tekintélyt, élveztek, feddhetetlenek voltak és kiterjedt élettapasztalattal bírtak. Ezt a hivatást csak 60 éven felüli egyének gyakorolhatták, így követelték az állam rendszabályai.

A per felek felhasználhatták, a választott bíróságon kívül, egy magány választott bíró szolgálatait és fellebbezési hatósági fokon a héliaiát – a népbíróságot.

Középkorban a közvetítés jellegzetesebben alkalmaztatott bűntények megoldásánál, és lassanként kezd beleilleszkedni a bűntető eljárásba a károsult és a vádlott közt jóvátétel kapcsán.

A vádlott és az áldozat hátramaradottak közös találkozásokon a kártérítés feltételek kapcsán (temetési költségek, bírósági díjak, tartásdíj és gyermeknevelési pótlék az áldozat kiskorú hátramaradottak javára) a kártérítés módszer és kiterjedés alkuja jött létre.

Az alku alap célok egyike volt a per felek kibékítése, ugyan akkor megegyezés a bosszú nem igyekezéséről.

Jelenkorban, az USA-ban és Kanadában a nyilvánvaló konfliktusok 75 % közvetítéssel oldódik meg, miből statisztikák szerint azok két harmada végződik közvetítési alku megkötésével.

Európában a közvetítés elterjedt különösen Franciába – mint közvetítő szolgálat a francia bíróságoknak, Németországban és Nagy Britanniában. A tag országok többségében szabályoztatott a bíróságon kívüli perek megoldása, melyeket a bíróság egy harmadik oldalra bíz, általános jogszabályok. A közvetítés támogatása az ezek a jogszabályozások keretein belül eltérő hatásfokú, mégpedig a lehetőségtől felhasználni a közvetítést bíróságon kívüli perek megoldása ként (például Belgiumban és Franciában), a használata bíztatásán át (Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, Angliában vagy Walesben) éppen a törvény vagy bíróval elrendeltetett kötelességig felhasználni elébb a közvetítést, mint a bíróságon kívüli perek megoldását a bírósági eljárás előtt (például Németország, Belgium vagy Görögország). A közvetítési módszert alkalmazó egyes országokban az alkalmazott közvetítés nem használódik egyforma hatásfokkal minden megvalósított területben, de fejlődik eltérően a feltételek sajátsága kapcsán. Például Norvégiában több mint kétszáz éves hagyomány van a kiskorúak gondoskodási közvetítés irányzatával. A nevelés, tartásdíj, érintkezés 16 év aluli gyerekekkel esetekben a közvetítők bizottság dönt. Csak Oszlóban, önmagában van három városi családi közönségiroda, melyekben a pszichológusok és szociális dolgozók mellet, a kulcsszerepet a közvetítők játszik le.

A Szlovák közvetítés átment rövid idő alatt, amelyik alatt a fejlődése nagyon lendületes volt. Az igazolása után az igazságügyi feltételekben és a törvényes keret kialkotása után a 420/2004 számú törvényben, kezd észlelhetően hatni azon a téren, melyet a törvény kiszabott számára és betölti a várt célokat.